Probáld Attila

Számodra mi a "siker titka"?

Energia, kitartás és szeretet. Ha pozitívan, jó szándékkal teszel azért, hogy előrébb juss, nem a könnyebb utat választod, hanem kitartóan nyomod azt, amiben hiszel; azt, ami inspirál, és még van egy kis tehetséged is, akkor nem lehet más a vége, mint, hogy eléred azt, amire vágysz.

Mik azok az eredmények, amire a karriered tekintetében a legbüszkébb vagy? Hogyan sikerült ezeket elérni?

A hazai piac egyik vezető reklámügynökségének lehetek a résztulajdonosa, ami büszkeségre ad okot. De még inkább az tesz büszkévé, hogy a HPS milyen értékek mentén szerveződő cég, milyen a szakmánkhoz közvetetten kapcsolódó és attól teljesen független projektekhez tudjuk a nevünket adni. A cégünk nem csak egy reklámügynökség, hanem egy inspirációs műhely, ahol bár sokat dolgozunk a sikereinkért, de sok energiát teszünk abba, hogy ez ne csak egy cég legyen a sok közül, hanem egy olyan hely, ahová nap, mint nap jó bejönni, ahol nem csak leszívják az energiádat, hanem ahol fel is tudsz töltődni. És persze ahová jó tartozni. Büszke vagyok persze arra a számtalan díjra, amit az elmúlt években nyertünk itthon és külföldön, de ez mind tulajdonképpen eredménye, következménye annak, amilyen a HPS.

Összességében mit adott neked az egyetem?

A pécsi közgáz nélkül biztos, hogy nem tartanék ott, ahol most vagyok. Itt találtam meg a szakmai orientációmat, a marketinget, és itt sikerült megtalálnom azt, ami igazán érdekel, a kommunikációt. Nagyon sokat köszönhetek ezért Törőcsik Mária professzor-asszonynak, aki kíméletlenül faragott rajtam annyit, hogy sikeresen indulhassak neki a nagybetűs életnek.

Mik voltak számodra az egyetemi évek legmaradandóbb élményei, emlékei? Hogyan fonódott össze ez a későbbi életpályáddal?

Ötödéves hallgató voltam, már a marketing volt a szakirányom, de még mindig nem láttam tisztán, hogy mivel is fogok foglalkozni. Felvettem egy szemináriumot, aminek az elnevezése jól hangzott, érdekes előadókkal – Marketing kommunikáció stratégia tervezése. Az első előadás 12. percében tudtam, hogy én ezzel akarok és fogok foglalkozni, annyira inspirált az előadó és az előadás. Az előadó később nagyon jó barátom és kollégám is lett, most pedig együtt nőnek fel a gyermekeink – a közöttünk lévő 10 év korkülönbség ellenére.

Miért döntöttél úgy, hogy Pécsen akarsz tanulni?

Egyszerű a válasz: hallgattam az édesapámra. Mielőtt megjelöltem volna Pécset, csak térképről és képekről ismertem a várost. No meg a Nemzeti Sportból.

Volt elképzelésed arról, milyen irányba indulj el, mit tegyél annak érdekében, hogy megtaláld az utadat?

Nem igazán, de mindig megtaláltak a lehetőségek, mivel ha nem is tudatosan, de kerestem az irányokat. Cikket írtam az egyetemi lapba, belekóstoltam a hallgatói önkormányzat működésébe, részt vettem szemináriumokhoz kapcsolódó külső projektekbe, szakmai gyakorlatokra mentem. Nem volt benne tudatosság, de minden érdekelt, ami egy kicsit is izgalmasnak tűnt.

Hogyan gondolkodtál a pályaválasztás időszakában a jövődről?

Nem tudtam, hogy mivel szeretnék foglalkozni, csak egyet tudtam, hogy érdekel az, amit tanulok, érdekel az egyetem. Élveztem az egyetemista létet és próbálgattam dolgokat, mi az, ami igazán inspirál, amivel szívesen foglalkoznék.